K: Fernando, meglesz az esélyed, hogy a szülővárosod utcáin vezesd az F1-es autódat. Nagyon izgatottnak kell lenned...
FA: Igen, fantasztikus és bizonyára az év egy pillanat lesz számomra. Egy volt az álmai közül, hogy az F1-es autómat azokon az utcákon vezessem, ahol felnőttem a családom, a barátaim és az emberek mellett, akik mindig támogattak.Ezután a nagyon nehéz évünk után, jó lesz tapasztalni valami mást és megünnepelni a Formula-1 varázsát.Mindig élvezem a roadshow-kat, de ez extra különleges lesz.

K: Mit gondolsz hány ember fog eljönni megnézni a show-t?
FA: Nehéz megmondani, de remélem annyi ember amennyi csak lehet, ez egy nagyszerű nap lesz és biztos vagyok, hogy a szurkolók élvezni fogják. Remélhetőleg több, mint 100 000 ember, de Oviedo elég kicsi, úgyhogy szükségük lesz más városokból érkező szurkolókra is. Ez egy jó lehetőség lesz számomra, hogy köszönetet mondjak a szurkolóimnak a támogatásukért, így a lehető legjobbat fogom nyújtani, hogy egy nagyszerű show-t mutassak be.

K: Beszélj nekünk egy kicsit Oviedo-ról, és arról milyen?
FA: Ez egy kicsi ipari város Észak-Sapnyolországban, de egy gyönyörű terület ami nagyon zöld és friss mivel elég gyakran esik az eső. Az emberek barátságosak és a családom és barátaim még mindig ott laknak, így ez egy nagyon különleges hely számomra.

K: Mi a legkorábbi emléked Oviedo-ról?
FA: Emlészem az iskolás napjaimra. Kb. egy kilométerre laktunk az iskolától, úgyhogy minden reggel el kellett sétálnom oda az anyukámmal vagy a nagymamámmal. Édesanyám és apám mindketten keményen dolgoztak, így rengeteg időt töltöttem a nagymamámmal és a nővéremmel és nagyon boldog gyermekkorom volt. Arra az időkre is emlékszem, amikor az iskolatársaimmal együtt fociztunk és kosaraztunk.

K:Élvezted az iskolát?
FA: Igen, élveztem az iskolás napjaimat valaimt szerettem tanulni és mindig jól felkészültem a vizsgákra. Sok barátot szereztem az iskolában és ma is a legjobb barátaim maradtak.

K: Benne voltál az iskolai sport csapatokba?
FA: Igen, sokat fociztam és én voltam a kapus – ez a kedvenc pozícióm, mivel nem izzadsz túl sokat!

K: A családod még mindig Oviedoban él, meg van rá a lehetőséged hogy gyakran visszatérj oda?
FA: A családom még mindig Oviedoban él, habár most a városon kívül laknak a központ helyett. Nem tudom olyan gyakran látogatni Oviedo-t, ahogy szeretném, mivel Svájcban élek és nagyon elfoglalt menetrendem van az összes versennyel és elkötelezettségekkel a szezon során. Megpróbálok minden második hónapban 4-5 napot visszamenni és amennyire tudom mindig élvezem ezt az időt.

K: Az édesapád amatőr gokartversenyző volt – hogy kezdett el érdeklődni a gokart verseny iránt?
FA: Sikerült neki építeni egy otthoni készítésű gokartot néhány barátjával és nagyon élvezték, így el kezdtek versenyezni egymással és beléptek egy helyi oviedo-i bajnokságba. Aztán az apám épített egy gokartot a nővéremnek, amikor hétéves volt, de őt ez nem érdekelte, úgyhogy az apukám berakott engem a gokartba. Csak kétéves voltam abban az időben és nagyon élveztem így a gokart az enyém lett.

K: Milyen volt az az első gokart?
FA: Nyilvánvalóan nagyon kicsi volt sok hozzáépítéssel, így elérhettem a pedálokat. Piros és fehér volt ahogy 1984/1985-ben és azt hiszem az édesapámat a McLaren szinei inspirálták amikor készítette a kartot. Kivittük egy parkolóba és ott körözhettem, de a kart nagyon lassú volt így az apám mellettem tudott sétálni.

K: Versenyzett veled valaha az édesapád?
FA: Csak egyszer versenyzett ellenem, amikor 10 vagy 11 éves voltam és sikerült legyőznie engem! De ez volt az utolsó versenye, mert egyszer legyőzött és nem akart többé ellenem versenyezni!

K: Mennyire volt nehéz követni a Formula-1-et Spanyolországban miközben felnőttél?
FA: Nagyon nehéz volt és nemis nagyon követtem a Formula-1-et 16 vagy 17 éves koromig. Nem volt élő televíziós közvetítés amikor fiatal voltam és internet lefedettség sem mint manapság.Úgyhogy focit néztem – spanyol bajnokság, La Liga- és ez volt a fő szórakozásom.

montygirl-netbulvár

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés